Most megmutatjuk, milyen kenyeret ehet az IR diéta alatt

Az inzulinrezisztencia egy olyan betegség, ami megdöbbentően sok embert érint napjainkban is úgy, hogy sokan nem is tudnak a meglétéről. Ennek az az oka, hogy a kezdetekben sokszor semmilyen jellemző tünetet nem produkál, ami azonban sajnos nem jelenti azt, hogy nem kell foglalkozni vele.

A test, minden egyes sejt cukorral, egészen pontosan glükózzal üzemel. Ahhoz, hogy a vérben szállított anyagot fel tudják venni a sejtek inzulin jelenlétére van szükség. Ezt az anyagot a hasnyálmirigy egyes sejtjei termelik, és létfontosságú a megfelelő szint megléte. Napjainkban azonban az emberek többsége nagyon keveset mozog, és a táplálkozására sem figyel oda, vagyis rengeteg finomított élelmiszert, cukrot, és előre elkészített ételt vásárol és fogyaszt.

A nem megfelelő életmód hatására a glükóz szintje megemelkedik a vérben, amihez egyre több inzulint kell termelnie a hasnyálmirigynek. A folyamatosan magas inzulinszint pedig egy sor olyan következménnyel jár, melyek igazán nem adnak tüneteket, de meglétük nagyon is komoly gondot okoz, mint például a meddőség kialakulása. A tartósan magas inzulin ráadásul azt is eredményezi, hogy a hasnyálmirigy extra munkát végez, aminek eredményeképpen egy idő után elfárad, az inzulintermelése lelassul, majd akár teljesen le is áll, és így 2-es típusú cukorbetegség alakul ki.

Táplálkozás és mozgás

Szerencsére az inzulinrezisztencia idejében felismerve jól kezelhető. Sok esetben csupán életmódváltással is, esetleg kiegészítő gyógyszerek alkalmazásával el lehet kerülni, hogy cukorbetegség alakuljon ki a későbbiekben.

A legtöbb fejtörést az IR-ben szenvedőknek a megfelelő kenyér kiválasztása okozza. Tudjuk, hogy a barna kenyér egészségesebb, mint a fehér, és a rozs is előbb kerül a tudatos vásárló kosarába. Ám a betegség esetében azt is figyelni kell, hogy a szénhidrát, amit eszünk, mennyi idő alatt szívódik fel.

„IR diétában legalább 50%-ban magas rost tartalmú lisztekből készülő kenyeret érdemes választani. Ha boltban vásárolunk kenyeret, akkor az összetevők listáját nézzük meg, és olyan kenyereket helyezzünk előtérbe, amiknél a felsorolásban az első valamilyen magas rost tartalmú (teljes kiőrlésű búzaliszt, teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt, graham liszt, rozsliszt), hiszen az összetevők listája azzal kezdődik, amiből a legtöbb van az adott termékben.

Amennyiben otthon készítünk kenyeret, akkor érdemes legalább a felhasznált liszt 50%-ának magas rost tartalmúnak lennie. Amennyiben már megszoktunk hogyan viselkedik a magas rost tartalmú liszt, akkor bátran lehet 75%-ban, akár teljes egészében rostban gazdag lisztet használni.

Gluténmentes étkezést folytatók esetében szintén a többségében magas rost tartalmú lisztekből álló kenyereket érdemes előtérbe helyezni, mint a hajdinaliszt, barna rizsliszt, cirokliszt, vagy magliszt alapúak, és minél kevesebb keményítőt, rizslisztet és kukoricalisztet használjunk fel.

Szénhidrát csökkentett termékek fogyasztásával óvatosan kell bánni, hiszen sok esetben a szénhidrát tartalom csökkenésével párhuzamosan nő a zsiradék mennyisége, ami fogyókúra esetén nem feltétlenül előnyös.” – fejti ki Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.

Diagnózis és kezelés

Mivel az inzulinrezisztenciát nehéz felismerni, így sokszor a betegek nem mennek időben orvoshoz, és a baj sokkal nagyobbra duzzad. Szerencsére azért van néhány jel, amire érdemes odafigyelni, és meglétük esetén szakemberhez fordulni.

  • Hagyományos diétával sem csökkenő testsúly
  • Rendszertelen menstruáció
  • Meddőség
  • Hasi elhízás
  • Cukros ételek fogyasztása után kis idővel jelentkező idegesség, ingerlékenység

A szakember a betegség meglétét vérvizsgálattal tudja igazolni, és amennyiben a problémára fény derül, úgy életmódváltással, és gyógyszeres terápiával segíthet az állapot romlásának megállításában, valamint a visszafordításába.

Forrás: Budai Endokrinközpont

Iratkozz fel, hogy mindenről elsőként értesülj!