Annyiszor halljuk ezt a szót, és annyi, de annyi intelmet olvashatunk, hogy olykor már csak azért se figyelünk ezekre. Aztán beüt valami, akár az IR, akár más, és kénytelenek vagyunk komolyan venni. Így vagyunk mindannyian, gondolj csak bele egy napodba:
Reggel kapkodás, útközben venni valamit gyorsan, aztán odabent az irodában elfelejtesz ebédelni, vagy kiugrasz valahová a közelbe. Nem mondom, hogy mindenki így eszik napközben, de azért elég sokan magukra ismerhetnek ezekben a szokásokban. Délután szintén rohanás (már ha nem túlóráztál), a gyerekekért, és estére főzni is kellene, végül este 8 körül sikerül vacsorázni is, és el is telt a nap. Vagy, ha még fent maradsz, akkor csak kellene valamit nassolni, mert utolért, hogy alig ettél egész nap (általában ilyenkor sem répát rágcsálsz).
Ahogy arról írtam is, tudom, hogy sokan, sőt, egyre többen megnézzük, mit mikor mennyit fogyasztunk, ugyanakkor nem olyan nagy ördöngösség ez, mint ahogy ezt gondoljuk. Lássuk, hogyan is lehet elkezdeni a tudatosabb táplálkozást:
Nulladik pont: Mérd fel, hogy eddig miket csináltál. Hol vásároltál, és milyen ételek kerültek az asztalra. Bármi is történt eddig, az úgy volt jó, de most lehet akár jobb, minőségibb is, ugye? Hányszor szoktál egy nap enni? A napot kávéval kezded, vagy reggelizel? Mikor eszel utoljára, és napközben hányszor eszel? Érdemes egy étkezési naplót írnod, hogy meglásd. Sokat fog segíteni (tehát itt nem a bűntudatkeltés a cél, csak az, hogy rávilágítsunk arra, hogy ha van változtatni való, akkor azzal te is szembesülj).
Ez csak öt olyan tanács, amelyeket bármikor megfogadhatsz. Ehhez társul a mozgás, rendszerezettebb napirend, programok, ahol a kikapcsolódás is teret kap, és a mérleg is hamar a jó barátunkká válik.
Az egészséged fontos lehet, s ez által az étkezés is az.
Ahogy eddig is, a cél, hogy valóban minőségi, tudatos életet tudj élni, az egészséged, a mozgás, a táplálkozás, és az összes többi életterület figyelembevételével. Külön figyelmet szentelek továbbra is az IR, azaz az inzulinrezisztencia által érintettek segítésére.
Hol is kezdődik mindez?
Kezdjük az elején. Kell, hogy IR-es legyél, ahhoz, hogy tudatosan élj? Szerintem nem. Az inzulinrezisztencia igen nagy ébresztő, a nélkül is igen fontos, hogy végignézd, hol-hogyan vagy tudatos, egyáltalán az vagy-e.
Az IR-esek négy alappillért vesznek figyelembe:
Ezek azok a területek, amelyeket nagyon rendbe kell tennünk akkor, amikor megállapítják az IR-t. Aztán meg fenntartani. (Ha követed az oldalt, nálam ez 2011-ben történt, és azóta is odafigyelek, így élhetek tünetmentesen.)
Alapvetően a táplálkozás az, ami mindannyiunknál kardinális pont. Az eddig használt alapanyagok jó részét le kell cserélni. Ilyenkor történik az, hogy megijedünk, pontosabban frászt kapunk, hogy innentől megállj mindennek, és éhen fogunk halni. Mindenkit megnyugtatok: nem fogsz. Enni-inni továbbra is kell, sőt szükséges is, csak meggondolandó, mit adunk saját magunknak.
Pár gondolat ehhez kapcsolódóan, amelyet akár mostantól bevezethetsz:
Menjünk tovább. Egyébként figyelsz magadra? Ismered az “Énidő” fogalmát, vagy csak távoli vágyálom számodra? A lélek, mint negyedik alappillér a belső világunk harmóniáját jelenti. Felbosszantottak? Nem tudsz pihenni? Túlterheled magad folyamatosan? Nem jössz ki a pároddal, vagy éppen az aggaszt, hogy egyedül vagy? Ha túl sokat töprengsz, és folyamatosan stresszes vagy, akkor az bizony megérződik a hangulatodon, a hozzáállásodon, az pedig hatással lesz a teljesítményedre, a másokkal való kommunikációdra, a táplálkozásodra, gyakorlatilag mindenre.
Be is hozom a negyedik alappillért, ami nem más, mint a mozgás – legtöbbünk mumusa. Mit és mikor? Hova passzírozzuk be a meglévő több mint 24 órás elfoglaltságunkba a sportolást? Nehéz ügy, ám IR-esként ez speciel nem kérdés, hiszen az egészségünk múlik rajta.
Végül, de nem utolsósorban, beszéljünk a gyógyszerekről. Azért is van ez idézőjelben, mert nem kell mindenkinek szednie, még az inzulinrezisztensek közül sem. Ha odafigyelsz a táplálkozásodra, a mozgásra, a lelkedre, és az értékeid (amelyeket szakorvosi vizsgálatokon folyamatosan ellenőriznek), akkor élhetsz ezek nélkül. Ugyanakkor egy egészséges ember számára is fontosak az olyan készítmények, mint például a C-vitamin, az omega 3, a magnézium, illetve olykor akár egy-egy táplálékkiegészítő is. Ez mindenkinek a saját maga szíve-lelke-teste igényei szerint szükséges, de mindannyian tudjuk, hogy ma már fokozottabb hatásoknak vagyunk kitéve, így szervezetünk megérdemli a törődést.
Számodra melyik a kihívás? Mit gondolsz, mennyire szükséges ezekre figyelni?
Fontos lehet?
Nyáron, a fesztiválok és a kerti partik idején szinte minden társaságnál előkerül az alkohol, de egy kellemes, otthoni vacsorát is jól esik olykor egy kis borral zárni. De vajon mit tehetnek a cukorbetegek? Teljesen le kell mondaniuk az alkoholról, vagy ihatnak egy-egy pohárral? A kérdést Sárga Diána, a Budai Endokrinközpont dietetikusa válaszolja meg.
A cukorbetegek a vércukorszintjük normál szinten tartása érdekében kénytelenek a gyógyszeres/inzulinos kezelés mellett szigorú diétát is tartani. Ennek alapelve többek között a meghatározott mennyiségű szénhidrát fogyasztása, valamint a cukros termékek kiiktatása. Ez utóbbi napjainkban már nem szokott nagy gondot okozni, hiszen a legtöbb boltban és szupermarketben találni természetes és mesterséges édesítőszereket és azokból készült árukat. Igenám, de mi a helyzet az alkoholokkal, melyek gyakran már eleve tartalmaznak cukrot, és nem csak pl. koktél formájában?
Szerencsére a diabétesszel küzdők is koccinthatnak egy-egy pohárral, ám fontos, hogy bizonyos szabályokat tartsanak be, nehogy ingadozzon a glükóz szintjük.
Nem mindegy például, hogy mikor is iszik. Kutatások ugyanis kimutatták, hogy az étkezések előtt fogyasztott alkohol egyrészt megnöveli az étvágyat, másrészt hatására később is érkezik el a teltségérzetet. Ennek egyenes következménye, hogy az ember többet eszik, és több lesz mind az energia, mint pedig a szénhidrát bevitele. Éppen ezért érdemes arra ügyelni, hogy lehetőleg az étkezés közben, vagy a végén kortyoljon a poharába! Igen fontos továbbá, hogy mindig valamilyen falatoznivaló mellé igyon alkoholt a cukorbeteg, máskülönben könnyen hipoglikémia, vagyis alacsony vércukorszint léphet fel, különösen az inzulinnal és az inzulin elválasztást serkentő gyógyszerrel kezeteknél. Ennek oka, hogy az alkohol gátolja a máj glükóz-kibocsátását, amely az alacsonyabb vércukorszintet kompenzálni tudná. Ezt elkerülheti, hogy iszogatás közben falatozik némi teljes kiőrlésű lisztből készült kekszet, vagy olyan más szénhidrátot, ami rostban gazdag.
Természetesen az alkoholfogyasztásnál figyelembe kell venni azt is, hogy az illető mit is iszik. Lehetőleg kerülje a cukrozott likőröket és koktélokat – hacsak nem édesítőszerrel készültek. Helyettük inkább töltsön magának jó minőségű száraz vörös-vagy fehérbort, ill. száraz pezsgőt! A jó minőségű vörösbort, nem csak a szív-és érrendszeri betegségekre van pozitív hatással, hanem a 2-es típusú cukorbetegségben javítja az inzulinrezisztenciát is.
Az alkohol fogyasztásánál mindezeken kívül fontos egyrészt a mértékletesség – amely természetesen mindenkire vonatkozik. Ez nőknél maximum egy, férfiaknál maximum két egység alkoholt jelent naponta. (egy egység= 2dl sör/1dl bor/2cl tömény ital)- mondja Sárga Diána, a Budai Endokrinközpontdietetikusa, aki hozzátette, hogy a sör esetében annak jelentős szénhidrát tartalmával a cukorbetegeknek mindenképpen számolni kell, ezért ebből minimális legyen az elfogyasztott mennyiség!
Forrás: Budai Endokrinközpont
Sok nő és férfi hosszú időn keresztül küzd az esetleges súlyfeleslegével, és komoly fogyókúrák sorozata után sem képesek tartósan megszabadulni a túlsúlyuktól. Ilyenkor felvetődik a hormonzavar lehetősége. Hogy milyen vizsgálatokat érdemes ekkor elvégeztetni, arról dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.
Az elhízás egyre több embert érint napjainkban, melynek olyan komoly egészségügyi szövődményei lehetnek, mint a szív-és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség kialakulása és különböző daganatok megjelenése. A túlsúly hátterének kivizsgálása azonban komplex feladat, ugyanis nemcsak az illető genetikai hátterét kell figyelembe venni, hanem az aktuális állapotát is, beleértve az esetleges betegségeit.
Ez azért fontos szempont, mert ha a súlytöbbletet valamilyen kóros állapot okozza, akkor addig nem áll normál tartományba a testsúly, amíg az alap probléma nincs megfelelően kezelve. Lássuk, milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni, hogy kiderüljön, vajon mi is okozza azt, hogy többet mutat a mérleg nyelve!
Túlsúly esetén az első vizsgálatok közt szerepel a TSH szintjének a vizsgálata. Az agyalapi mirigyben termelődő TSH ugyanis a pajzsmirigy hormonok (T3, T4) termelődését serkenti. Amennyiben a pajzsmirigy alulműködik, akkor a TSH szintje megemelkedik, ami a vérben lévő kevés T3 és T4 szintet jelzi. Ennek egyik vezető tünete az elhízás és sikertelen fogyókúrák sorozata, ezért amennyiben Önnél is fennáll a probléma, érdemes laborvizsgálattal megbizonyosodnia a pajzsmirigy funkcióiról. Amennyiben kiderül a zavar, úgy azt gyógyszeres kezeléssel könnyen lehet orvosolni, aminek következtében nagy eséllyel a súlyfeleslegtől is megszabadul majd- mondja dr. Békési Gábor PhD, aBudai Endokrinközpont endokrinológusa.
A 2-es típusú cukorbetegség egyik lehetséges oka és gyakori tünete is az elhízás – főleg a hasi elhízás-, ezért súlyfelesleg esetén érdemes 3 pontos vércukormérést végeztetni, melyből hamar kiderül a diabetes és annak súlyossága. A cukorbetegség kezelésében nagy szerepe van a személyre szabott életmódprogramnak, ami magába foglalja a speciális diétát és a rendszeres testmozgást, valamint orvosi javallatra szükség lehet a gyógyszeres/inzulinos kezelésre is. Mindezek hatására a testtömeg kis idő múlva csökken, ami nem csak a szövődmények elkerülése miatt fontos, hanem a diabetes gyógyításában is.
A mellékvese által termelt kortizolt legtöbben a stressz kapcsán ismerik, hiszen szintje ilyen helyzetekben megemelkedik. Miután az illető megnyugszik, a kortizol szintje ismét lecsökken a normál tartományba. Azonban létezik egy olyan betegség, a Cushing szindróma, amikor a kortizol termelődése fokozottá válik. Ekkor a szénhidrát-anyagcsere zavart szenved, melynek egyik tünete a hasi elhízás, a kikerekedett arc, a toka megjelenése és a púpszerű zsírlerakódás a hát felső részén. A probléma hétterében sokszor az agyalapi mirigy daganata áll, ezért gyakran műtéttel orvosolható a probléma, ám előfordulhat, hogy gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.
Forrás: Budai Endokrinközpont
Ahogy közeledik a jó idő, a nők és férfiak többsége még nagyobb gondot fordít az esetleges túlsúly leadására. A tél során –is- felhalmozódott plusz kilóktól megszabadulni személyre szabott diétával és edzéstervvel lehet. Azonban vannak, akiknél hiába a kitartó mozgás és a helyes táplálkozás, a kívánt cél elérése elmarad. Ebben az esetben érdemes egy igen gyakori hormonális betegségre, inzulinrezisztenciára is gondolni, melynek egyik vezető tünete a túlsúly, a fogyásra való képtelenség. Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusától megtudhatja, miért is halmozódik fel ekkor még jobban a zsírréteg, és hogy mit lehet tenni az álomalak elérése érdekében.
Ahogy közeledik a jó idő, a nők és férfiak többsége még nagyobb gondot fordít az esetleges túlsúly leadására. A tél során –is- felhalmozódott plusz kilóktól megszabadulni személyre szabott diétával és edzéstervvel lehet. Azonban vannak, akiknél hiába a kitartó mozgás és a helyes táplálkozás, a kívánt cél elérése elmarad. Ebben az esetben érdemes egy igen gyakori hormonális betegségre, inzulinrezisztenciára is gondolni, melynek egyik vezető tünete a túlsúly, a fogyásra való képtelenség. Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusától megtudhatja, miért is halmozódik fel ekkor még jobban a zsírréteg, és hogy mit lehet tenni az álomalak elérése érdekében.
Az inzulinrezisztencia (IR) egy olyan hormonális megbetegedés, melyet a cukorbetegség előszobájaként is emlegetnek. Ekkor nem elég a jelen lévő, szükséges inzulin mennyisége a vércukorszint normalizálásához, mivel a sejtek csak inzulin jelenlétében képesek kellően felvenni a cukrot. Ennek következtében a szervezet még több inzulint termel, ami hosszútávon a hasnyálmirigy kimerüléséhez vezethet. Sajnos a probléma egy komplex anyagcsere betegséghez vezet. Hatására olyan kellemetlen és zavaró tünetek jelentkezhetnek, mint férfias típusú szőrösödés, menstruációs zavarok, meddőség, pattanások és gyakran hasra lokalizálódó zsírréteg is kialakul, ami egy megszokott diétával nem is tűntethető el.
Az IR kezelésének 3 alappillére van: diéta, mozgás, szükség esetén gyógyszer. Táplálkozás terén személyre szabott szénhidrát diétát kell tartani, mely magába foglalja a lassú és a gyors felszívódású ételek meghatározott időben való bevitelét, ugyanis a szervezet inzulinérzékenysége napszakos ingadozást mutat. (Éppen ezért nem javasolt reggelre tejet, joghurtot, kefirt fogyasztani, hiszen a gyors vércukorszint emelő hatásukat nehezn tudja a szervezet kompenzálni.)
Fontos, hogy a betegség fennállása esetén hagyja el az étkezéséből a fehér liszt alapú termékeket és a cukrot, helyettük válasszon alacsony glikémiás indexű lisztet tartalmazó termékeket (amik például teljes kiőrlésű, zabpehelyliszt, hajdinaliszt vagy barna rizsliszt alapúak), illetve természetes vagy mesterséges édesítőszert. Ez kívül ügyeljen egyrészt a rostdús táplálkozásra – mivel lassítja a szénhidrátok felszívódását, valamint hosszas teltségérzetet biztosít-, a zsírszegény fehérjék mértékkel történő fogyasztására, továbbá a főként telítettlen zsírokban gazdag termékek rendszeres, mérsékletes étrendbe illesztésére.
Azonban fontos tudni, hogy a diétának személyre szabottnak kell lennie, hiszen csakis így érhető el kellő eredmény és megfelelő mértékű testsúlyvesztés. Alapvető szabályokat természetesen mindenkinek be kell tartania, de És ere nem csupán az esztétikus külső érdekében van szükség, hanem az inzulinszint helyrebillentésében is, hiszen a kevesebb zsírszövet kevesebb inzulint is igényel – mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Mit ne egyen: cukor, méz, nádcukor, barna cukor, szirupok, fehér liszt, fehér liszt alapú péksütemények, aszalt gyümölcsök, banán, fehér liszt, fehér kenyér, fehér rizs, normál tészta, burgonya
Mit egyen: teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, édesítőszerek (xilit, erirti, stevia), zabpehely, bulgur, kuszkusz, köles, basmanti rizs, durum tészta, olajos magvak, hidegen sajtolt növényi olajok
Forrás: Budai Endokrinközpont
A gyümölcsök fogyasztása előkelő helyen szerepel a táplálkozásban, hiszen számos pozitív egészségügyi hatásuk van. Éppen ezért a legtöbb diéta főbb pillérének számítanak, ám sokan nem tudják, hogy inzulinrezisztencia esetén a reggeliből érdemes kihagyni. Hogy miért és hogy mit tanácsos ekkor a tányérra tenni, arról Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa beszélt.
A hasnyálmirigy által termelt inzulin a szervezet normál működéséhez szükséges hormon, hiszen fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban, ugyanis a szénhidrátokat glükózzá bontja, mely később a sejtekhez, szövetekhez kerül. A hormon emellett szabályozza a vércukorszintet, valamint a zsírraktározásért is felelős. Éppen ezért amennyiben a szervezet nem képes megfelelően hasznosítani az inzulint, úgy a vércukor mennyiségét nem tudja kordában tartani, ráadásul a folyamatos inzulintermelés miatt a hasnyálmirigy elfárad, és kialakul a 2-es típusú cukorbetegség. A magas inzulinszint gyakran kellemetlen tüneteket is eredményez, például pattanásos, zsíros bőrt, menstruációs zavarokat, meddőséget, elhízást és fáradékonyságot.
Hogy a hormon szintjét csökkenteni lehessen, abban nagy szerepe van a dietetikus által előírt, személyre szabott diétának, a rendszeres testmozgásnak, valamint bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelésnek.
Inzulinrezisztencia diéta esetén fontos, hogy a betegségben szenvedők nagy figyelmet fordítsanak a gyors, illetve a lassú szénhidrátok megfelelő időben történő fogyasztására. Mivel a szervezet inzulin-érzékenysége a nap folyamán változik (reggel és az esete kritikus ebből a szempontból), ezért a táplálkozásnak ehhez kell alkalmazkodnia, máskülönben az inzulinszint hirtelen megugrik. Ez okból kifolyólag reggelire –és este- kerülni kell a magas glikémiás index-szel (gyors felszívódású) rendelkező szénhidrátok fogyasztását. Sokan úgy hiszik, ide csakis az egészségtelennek titulált ételek tartoznak, pedig a vitaminokban bővelkedő gyümölcsök nagy része is a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportját alkotják, így reggeli gyanánt inkább kerülje mind a gyümölcsleveket, mind pedig az olyan kedvelt harapnivalókat, mint az alma vagy a banán- tanácsolja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Gyümölcsöket gyakorlatilag bármelyik másik étkezésbe érdemes beilleszteni a reggelin kívül. Ideális például tízóraira és uzsonnára 1-1 darab nagyobb gyümölcsöt elfogyasztaná, a magas cukor tartalommal rendelkező aszalt gyümölcsök, banán, szőlő és a túlérett gyümölcsökön kívül. Jelentős rost és antioxidáns tartalommal rendelkeznek az eper, a szeder, a málna és egyéb apró magokkal rendelkező piros és bordó színű gyümölcsök, amelyeket érdemes rendszeresen a táplálkozásba illeszteni. Akinek problémát okoz a gyümölcsök fogyasztása, mert hamar éhes lesz utána, vagy refluxos panaszokat okoz, azok számára javasolt néhány szem magas rost tartalmú kekszet fogyasztani mellé, vagy kevés olajos maggal kiegészíteni őket.
Bár a diéta első hallásra igencsak bonyolultnak tűnhet, ám némi segítséggel gyorsan elsajátítható. Mivel reggelire szakember által meghatározott mennyiségű, lassan felszívódó szénhidrátot javasolt fogyasztani, így kerülni kell minden fehérlisztből készült pékárukat, a tejet (kávéban is), a cukros ételeket, valamint a gyümölcsöket. Helyettük bátran kerülhet a tányérra teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér nemi felvágottal és zöldséggel, mandulatejes zabkása, vagy akár zablisztből sütött túrós palacsinta (természetesen édesítőszerrel).
Forrás: Budai Endokrinközpont
Nemrég került megrendezésre a Budai Endokrinközpont által szervezett IX. Inzulinrezisztencia Klub, amely témája az édesítőszerek szerepe a táplálkozásban volt. A klubrendezvény során sok hasznos információ elhangzott az édesítőszerekkel kapcsolatos tényekről és tévhitekről, az édesítőszerek gyakorlati tulajdonságairól, azonban az esemény főpontja egy süteménykóstoló volt, ahol a résztvevők egy azon süteményt kóstolhattak meg különböző édesítőszerekkel elkészítve. A kóstoló után a résztvevők érzékszervi vizsgálatnak vetették alá a piskótákat.
Hogy milyen gyakorlatias tanácsok hangzottak el az édesítőszerek használatáról és, hogy milyen eredménye lett az érzékszervi vizsgálatnak, arról Sárga Diána a Budai Endokrinközpont dietetikusa számolt be.
„A kóstoló során zabpehelylisztből, négyféle édesítőszerrel készült piskótát kóstolhattak meg a résztvevők. Az egyik piskóta sztívia őrleményből készült el. Két piskótához cukoralkoholt használtam fel, amelyek közül az egyik eritrit, a másik xilit volt. A negyedik piskóta pedig folyékony ciklamát és szacharin alapú édesítőszerrel készült.”-árulta el a dietetikus.
A legismertebb édesítőszerek közé az aceszulfám-K, aszpartám, Na-szacharinát, Na-ciklamát, sztívia tartoznak. Kevésbé ismert a neotám, a szukralóz, taumatin. Ezeket kémiai úton állítják elő, energiatartalmuk elhanyagolható. Nagyon intenzív ízük van, így elegendő kis mennyiségben használni őket. Megtalálhatóak tabletta, por, folyadék formájában, melyekben sok esetben kombinálva fordulnak elő, hogy a fogyasztók számára a legtökéletesebb élvezeti értéket nyújtsák.
Legismertebb cukoralkohol az eritirt és a xilit (nyírfacukor), de számos gyümölcs is tartalmaz cukoralkoholt kisebb mennyiségben. Ide tartozik még a mannit, szorbit, izomalt, maltit és a laktit is. Cukorból állítják elő őket, viszont kémia szerkezetük eltér a cukorétól. Energia-és szénhidrát tartalmukkal számolni kell, azonban a cukorhoz képest lassabban emelik meg a vércukorszintet. Nagy mennyiségben fogyasztva puffadást okozhatnak.
Az édesítőszerek közül a ciklamát, aceszulfám-K, szacharin hőstabil, míg az aszpartám hő hatására bomlik. Alapvetően jól használhatóak különféle ételek elkészítéséhez. „Az érzékszervi vizsgálat során, ahol a résztvevők külön-külön értékelték a piskóta külső megjelenését, illatát, színét, állományát, ízét és a sütemény keltette összbenyomást a szín kategória kivételével a legjobb helyen szerepelt a ciklamát és szacharin alapú édesítőszerrel készült piskóta.”- árulta el a dietetikus.
A sztívia is hőstabil, így sütéshez főzéshez jól használható. Kiváló limonádék, turmixok, mártások, tea, kávé, pudingok, joghurtok, sütemények édesítésére. Sütemény készítésénél érdemes szódabikarbónát adni a tésztához, mert a sztíviának nincsen állagjavító tulajdonsága. Nem karamellizálható és nem futtatja fel az élesztőt. Túl nagy mennyiségben, sokakat zavaró kesernyés utóíze lehet. Vásárláskor célszerű megnézni a minőségét, ill., hogy milyen összetételben tartalmazza az adott édesítőszer a sztíviát, mert sok esetben csak néhány százaléknyi található meg benne. „ A klubon résztvevők körében a sztíviával készült piskóta nem aratott nagy sikert. Zöldes színe, jellegzetes utóíze negatív összbenyomást váltott ki a kóstolókból. A belőle készült piskóta az állomány kivételével a legrosszabb értékelést kapta.”- derült ki a vizsgálatból.
A legismertebb cukoralkoholok, az eritirit és a xilit jól alkalmazhatóak sütéshez-főzéshez, azonban egyik sem karamellizálható, nem futtatják fel az élesztőt, mindkettő a kristálycukorhoz hasonló formában kapható. Az eritritnek nem kell a kalória-és szénhidráttartalmával számolni, nem okoz puffadást. Az eritrit hideg ételekben nehezen oldódik, így érdemes megőrölni a hideg ételbe való felhasználás előtt. Édesítőereje valamivel enyhébb a cukorénál (100 g cukor= kb. 130-140 g eritirit). „A belőle készült piskóta közepesen szerepelt a kísérletben. Az állomány szerint ezt ítélték meg a legrosszabbnak, mert nagyon kiszáradt és töredezett lett a tészta. Ezen kívül sokan a mellékízére panaszkodtak.”- tudtuk meg a szakértőtől.
Xilitről fontos tudni, hogy édesítőereje hasonlít a cukoréhoz, viszont édes ízét, enyhe hűsítő hatás kíséri. Eneriga-és szénhidráttartalmával számolni kell, ill. nagyobb mennyiségben puffadást okozhat. Érdemes fokozatosan hozzászoktatni a szervezetet, hogy kiderüljön mi az a mennyiség, amit még az egyén tolerálni tud. Sárga Diána, dietetikus elárulta, hogy a xilitből készült piskóta szintén elnyerte a kóstolók tetszését. A folyékony édesítőszerrel azonos pontszámokat ért el, így ezt is minden szempont alapján a legjobbnak ítélték a felmérésben résztvevők.
Szerencsére ma már sokféle édesítőszerrel lehet helyettesíteni a cukrot, viszont van néhány tulajdonságuk, amelyeket érdemes szem előtt tartani ételkészítéskor. Egyénenként eltérő, hogy melyik használata válik be leginkább, így érdemes kísérletezgetni velük, kitapasztalni, hogy melyik illik a saját ízlésünkhöz leginkább.
Forrás: Budai Endorkinközpont
Napjainkban az emberek döntő többsége szeretné leadni túlsúlyát, és szeretne egy fittebb, egészségesebb testben élni. Ennek több módja létezik, de a leghatékonyabb mindenkinek a személyre szabott, egyéni edzésterhelés kialakítása. A pulzus figyelése, az egyik legmegbízhatóbb visszajelzés és segítség ebben. Az Életmód Orvosi Központ edzője és egészség tanácsadója, Németh Vivien beszélt a pulzuskontrollált edzés alapjairól.
Az, hogy egyénileg mi az ideális pulzustartomány a zsírégetéshez, állóképesség javításához több tényezőtől is függ. Életkor, nem, testmagasság, testsúly, fittségi állapot, egyéb fizikális és mentális állapot, mind befolyásolja.
A pulzuskontrollált edzés segít abban, hogy a szervezet minél gyorsabban és hatékonyabban kezdje el energiaként felhasználni a zsírsejtekben raktározott lipideket. Elsőként a szénhidrát raktárak adják a „fűtőanyagot” az edzéshez, majd átlagosan 40 perc után nyúl a zsírsejtekhez a szervezet a megfelelő pulzusérték mellett.
Ügyelni kell arra, hogy a terhelés ne legyen túl nagy. Sok ideig (~40-60 perc) fennálló magas pulzusszám esetén, a gyors energianyerés érdekében, nem a zsírsejtekből, hanem az izomsejtekből szerzi a szükséges energiát a szervezet. Ezért érdemes elkerülni az egymást követő, több napon keresztül végzett egy órás, „mindent bele” edzéseket, ha a zsírégetés a cél. Hosszú távon az izomzat látja kárát a nem megfelelő regenerálódás hiányában.
A fogyáshoz, a maximális pulzusszám 60-70 %-án, alkalmanként legalább 40 percig tartson az edzés. Például: egy súlyfelesleggel küzdő 40 éves hölgy esetén, az „ökölszabály” szerint 220- 40= 180 pulzusérték a maximális. Ennek 60- 70%-a 108-126 pulzustartományban érdemes mozogni az anyagcsere fokozása, és a zsírégetés érdekében. Mint a nevében is hordozza, ez a számolás, mindössze egy ökölszabály, ami abszolút nem veszi figyelembe az egyéni állapotot. Közel nem garantált, hogy a jó pulzuszónában zajlik az edzés, a kitűzött célhoz igazítva. A mai technika és a hozzá tartózó tudományos ismeretek lehetővé teszik, hogy könnyen és gyorsan készítsünk mindenkinek egyénileg megfelelő edzésterhelést.
A pontos meghatározáshoz javasolt fittségi,egészség felmérés – ahol nem csak a zóna kerül meghatározásra, de felmérésre kerül az izomerő, állóképesség, szív és tüdőműködés, erek állapota – ez alapján pedig személyre szabott, igazán hatékony és biztonságos súlycsökkentő edzésterv készíthető.
Ennek fényében kijelenthetjük, hogy a pulzuskontroll adta lehetőségeket ki kell használni az edzés hatékonyság növelése érdekében. A sikeres fogyáshoz a megfelelőtáplálkozás, és a rendszeres mozgás megléte szükséges. Kiegészítik, segítik egymást, ezért kell kiemelt hangsúlyt fektetni mindkettőre.
Forrás: Életmódorvosiközpont
Nagyon sok esetben az ember cukormentesen próbál étkezni az egészséges táplálkozás jegyében. Ráadásul, ha az ember még olyan betegséggel is kénytelen együtt élni, mint az inzulinrezisztencia, akkor kiemelten fontos, hogy pontosan tudja, miben van cukor, mit kell kerülnie, és mivel érheti el az édes ízhatást a cukor nélkül. Mindemellett sokszor keveredik a cukormentes és a szénhidrátmentes étkezés kifejezése. Hogy mire jók a szénhidrátok, miben találhatóak meg, szükséges-e hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket fogyasztani arról Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa beszélt.
A szervezet egyik legfontosabb energia forrásai a szénhidrátok. 1 gramm szénhidrát elégetése 4,2 kcal energia felszabadulással jár. Forrásai elsősorban a gabonák, a hüvelyesek, a gyümölcsök, de a tejtermékekben is megtalálható kis mennyiségben, tejcukor formájában. A szénhidrátok cukoregységekből épülnek fel, és ezek száma alapján soroljuk őket egyszerű, vagy összetett szénhidrátok közé. Az egyszerű szénhidrátokra az jellemző, hogy viszonylag gyorsan tudja hasznosítani a szervezet, ezért gyors vércukorszint emelkedést okoznak, ami nagy inzulinválasszal is jár. Az összetett szénhidrátok lebontása már több munkát igényel, ezért kevésbé okoznak hirtelen vércukorszint emelkedést. Az energia bevitel közel 50%-át javasolt szénhidrátokból fedezni.
A köznyelvben cukor szó alatt a szacharózt értjük, ami tulajdonképpen egy kettős szénhidrát. Két molekularész alkotja: egy glükóz (=szőlőcukor) és egy fruktóz (=gyümölcscukor). Szacharóz lehet cukorrépából előállított répacukor, cukornádból előállított nádcukor és juharfa nedvéből nyert juharszirup. Az összenergia bevitel maximum 10 %-a lehet hozzáadott cukrot tartalmazó a WHO ajánlása alapján, de mivel szénhidrátokhoz más forrásból is hozzá lehet jutni, ezért teljesen ki is lehet zárni az étrendből a hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket. Egy inzulinrezisztenciás vagy cukorbeteg számára pedig az egyik legfontosabb étrendi javaslat a hozzáadott cukrot tartalmazó ételek kerülése, és helyettük lassan felszívódó, összetett szénhidrátok fogyasztása.
Mivel tudjuk, hogy a szervezetnek gyakorlatilag nincsen szüksége a finomított cukor bevitelére, így sokan döntenek úgy, hogy ezt az anyagot száműzik a bevásárlókosárból. Ám az élelmiszercímkék alapos tanulmányozása nélkül szinte lehetetlen teljes mértékben kizárni a hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket a táplálkozásunkból. Az már köztudott, hogy az édességek, üdítőitalok rengeteg hozzáadott cukrot tartalmaznak, ám mivel a cukor egy olcsó alapanyag, amely tartósítószerként sem utolsó, gyakran találkozhatunk vele savanyúságok, salátaöntetek, befőttek alkotórészeként is.
A hozzáadott cukor kerülése mellett érdemes arra is figyelni, hogy a gyümölcsökben és a tej- és tejtermékekben lévő szénhidrátok is viszonylag gyors vércukorszint emelkedést okoznak. Ezért még nem kell őket kizárni az étkezésünkből, csupán figyelni kell arra, hogy egy étkezésre mennyit viszünk be belőlük, hiszen 100 g gyümölcs közel 10 g szénhidrátot tartalmaz, ahogy 2 dl joghurt is.
A rostban gazdag összetett szénhidrátok fogyasztása kifejezetten ajánlott egészségeseknek és szénhidrát háztartási problémával élőknek is, mint például a barna rizs, bulgur, hajdina, teljes kiőrlésű gabona, vagy a zabpehely.
Hozzáadott cukor helyett természetesen választhatunk a különböző édesítőszerek közül, mérlegelve az előnyeiket és hátrányaikat. A mesterséges édesítőszerek alacsonyabb árfekvésűek, sok helyen megvásárolhatóak, általában nincs, vagy csupán minimális az energia tartalmuk. A természetes édesítőszerek közül ismertek a cukoralkoholok, amikért mélyebben a pénztárcába kell nyúlni, okozhatnak hasi panaszokat, ízűk kicsit hűvöskés, de jól használhatóak süteményekhez is. Ide tartozik a nyírfacukor (=xilit), melynek az energia- és a szénhidrát tartalma 60%-a répacukornak, és az eritrit is, aminek sem szénhidrát, sem kalória tartalma nincs. Steviát is bátran lehet használni, amennyiben az ízét kedveljük, hiszen az édes íze mellett számos jótékony hatása van, pl.: vírusölő, baktériumölő.
Sajnos a problémák kikerülése még így sem biztos, ahhoz mindenképpen szüksége van a szakértő segítségére. A dietetikussal való konzultáció során a szakember feltérképezi a családi hátteret, kórtörténetet, az életvitelt, a szokásokat és az étkezési kultúrát, és ezek összességét szemlélve határozza meg a számunkra ideális étkezési rendszert, valamint ötleteket adhat a fogásokhoz is, elősegítve ezzel a betegségek gyógyulását, illetve a fogyást, egészségesebb életmódot.
IR esetében a szakember, valamint az orvos segítsége kiemelt jelentőséggel bír, hiszen kezeletlen esetben – illetve a diéta be nem tartása miatt az inzulinrezisztencia akár kettes típusú cukorbetegséggé is alakulhat, melynek kezelése bonyolultabb, sok esetben fájdalmasabb is, így ezt mindenképpen érdemes elkerülni!
Forrás: Budai Endokrinközpont
Az utóbbi évek intenzív kutatásai igazolták, hogy a korábban vitaminnak gondolt biológiailag aktív anyag, lényegében hormonként viselkedik a szervezetünkben. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, az Endokrinközpont orvosa összefoglalta a D-vitaminnal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.
A D-vitaminnak valójában nincs köze a vitaminokhoz, pusztán orvostörténeti okok miatt nevezik annak. Szerkezete nagymértékben hasonló a szteroid hormonokhoz – mint a mellékvese hormonjai és a nemi hormonok – amelyek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta. Az utóbbiak többek között immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségek esetén segíthetnek a tünetek enyhítésében.
A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi testben. Minden szervrendszerünk működésére komoly hatást gyakorol: az agyban, illetve a központi idegrendszerben fokozza az idegszövet megújulását, emellett legfontosabb védelmi rendszerünket, a bőrünket érintő daganatok kialakulásának kockázatát is csökkenti. A vérképző rendszerben segíti az érett vér-sejtek kialakulását, javíthatja a vérszegény állapotot, erősíti a szívizomzatot, a test teljes védekező-rendszerét, májvédő hatású, emellett acukorbetegség ellen is védelmet nyújthat. Segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, ezzel is csökkenve az éjszakai izomgörcsök esélyét. A vázrendszer illetve a belek egészséges működésében is szerepet játszik, nem beszélve endokrin működésünkről.
Kiderült az is, hogy ez a hormon kedvező az autoimmun betegségek kezelésében és megelőzésében. Igazolták, hogy az autoimmun betegségek előfordulásának gyakorisága geográfiai szempontból eltérő: észak-dél irányban csökkenő tendenciát mutat. Vagyis minél több a napsütéses órák száma, annál ritkábban fordulnak elő ezek az autoimmun zavarok, melynek szintén köze van a D-vitamin-termeléshez. Influenzás időszakban érdemes még jobban figyelni a rendszeres D-vitaminpótlásra. Egy felmérésben ugyanis azoknál a japán iskolásoknál, akik télen és kora tavasszal D-vitamint szedtek, 58 százalékkal csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma!
Sokrétű kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, szervrendszerünkre hat, így szintjének meghatározása, szükség esetén pótlása meghatározó fontosságú. Ezért nemrégiben számos hazai orvos társaság jutott konszenzusra azzal kapcsolatban, hogy a D-vitaminhiány súlyosságára együtt hívják fel a figyelmet, illetve iránymutatást adjanak a prevenciót és a kezelés javasolt módjait tekintve. Dermatológusok, endokrinológusok, immunológusok, gyermekgyógyászok, ideg- és elmeorvosok, kardiológusok és a szakma egyéb területein gyógyítók értettek egyet abban, hogy lényegesen nagyobb dózisra lenne szüksége szervezetünknek ebből az elengedhetetlen hormonból, mint amennyihez átlagosan hozzájutunk. A legfrissebb tanulmányok szerint ugyanis jelenleg a hazai lakosság körülbelül kétharmada D-vitaminhiánnyal küzd. Korábban ezt az anyagot kizárólag újszülötteknek adták speciális esetekben, ám mivel a legkülönbözőbb betegségek megelőzésében kulcsfontosságú lehet, majdnem mindenkinek többre lenne szüksége a hormonból.
| Korcsoport | Egy napra javasolt dózis | Biztonságosan bevihető mennyiség egy napra eső felső határa |
| Csecsemők | 400–1000 NE | 1000 NE |
| Gyermekek (1–6 év) | 600–1000 NE | 2000 NE |
| Gyermekek (6 év felett) | 600–1000 NE | 2000 NE |
| Serdülők | 800–1000 NE | 4000 NE |
| Felnőttek | 1500–2000 NE | 4000 NE |
| Elhízott felnőttek | 3000–4000 NE | 4000 NE |
| Terhes nők | 1500–2000 NE | 4000 NE |
Az már korábban is ismert volt, hogy a vérben keringő D-hormon a kalcium-anyagcsere szabályozásában is részt vesz, melynek a csontképződésben, az egészséges csontok fenntartásában van kulcsszerepe. A D-vitamin (hormon) a kalciumot legfőképp a bélből történő felszívódáson keresztül képes befolyásolni. Tehát a D-vitaminszint függvényében változik a napi kalciumszükséglet. is. A nemzetközi ajánlásokban szereplő javasolt kalciumbevitel csakis normális D-vitaminszint mellett elegendő, ugyanis D-vitamin hiányában csontvesztés alakul ki, súlyosabb esetben a csontok szerkezete is megváltozhat, mely különböző csontbetegségekhez vezet. A csonttörések gyakoriságát befolyásolja a csontok mennyiségi és szerkezeti változása. Így csontritkulás esetén fokozott a csonttörések kockázata, mely D-vitamin hiányában tovább nő, akár 40 százalékkal.
Forrás: Budai Endokrinközpont