A policisztás petefészek szindróma, vagyis a PCOS sajnos napjainkban egyre inkább ismertté válik. Sok nő akkor szembesül a problémával, amikor gyereket szeretne, és a hosszas próbálkozás ellenére sem sikerül teherbe esnie. De hogy pontosan mi is ez a betegség, és hogy mennyire nehézkes a teherbeesés azok számára, akik ebben szenvednek, arról dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont PCOS specialistájától kérdeztük…
A PCOS a nőgyógyászati vonatkozású tünetek – a petefészekben látható ciszták mellett, vagy azok nélkül is – az egész szervezetet érintő, a hormonrendszer eltéréseivel is járó kórkép. A PCOS komplex betegség, mely peteérési zavart és meddőséget okozhat.
Amikor a paciensek azzal szembesülnek, hogy PCOS-ben szenvednek, egyből arra gondolnak, hogy az életük gyökeresen megváltozik, hiszen nem lehet majd gyerekük. Ez koránt sincs így, de részletes orvosi kivizsgálás mindenképpen javasolt, majd az életmódváltás elkezdése, de babáról nem kell feltétlenül lemondaniuk.
A PCOS terápiája hosszú folyamat, sok esetben életmódváltással és/vagy gyógyszeres úton azonban orvosolhatóak a tünetek. A betegség szerencsére nem zárja ki a gyermekvállalást, de szükséges ehhez az egyén vizsgálati eredményeinek folyamatos nyomon követése is, így azt nem lehet megmondani, hogy a fogantatás milyen gyorsan következik majd be.
A folyamatos gondozás, a megfelelően beállított anyagcsere és hormonszintek – tehát megfelelő kivizsgálás és kezelés mellett normál terhesség várható. Amennyiben az eredmények nem teszik lehetővé a spontán teherbeesést, lehetőségként még akkor is ott a mesterséges megtermékenyítés.
Forrás: Budai Endokrinközpont
A PCOS jelentése policisztás ovárium szindróma. Bár az elnevezés csupán a petefészek (ovarium) betegségére utal, mégis számos egyéb eltérés is állhat hátterében, melyek szerteágazó tüneteket produkálnak. A betegség előfordulása gyakori, de a betegek számát csak becsülni lehet. Megközelítőleg a nők 5-10 százalékát érintheti.
A PCOS kialakulásában döntő szerepet játszanak az örökletes tényezők, de környezeti faktorok által is jelentős mértékben súlyosbított betegség, kialakulása általában már a pubertás előtt megindul – tájékoztat Prof. Dr. Balázs Csaba, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa. Megjelenésében számos bonyolult mechanizmus játszik szerepet. Az első menstruációs ciklus jelentkezését megelőző és az azt követő hormonális változások éppúgy hozzájárulhatnak, mint az anyai eredetű, méhen belüli androgén túlsúly (a mellékvesék által termelt, férfias nemi jelleg kialakításáért felelős hormonok), ami hozzájárul mind az agyalapi mirigy, mind a petefészkek, mind a mellékvese hormontermelésének tartós elhangolódásához.
A hormonrendszerben keletkező zavar jellemzően nem egyik pillanatról a másikra jelentkezik, a tünetek a legtöbbször hosszú időn át, folyamatosan alakulnak ki. Egyéntől függően előfordulhat az is, hogy nem az összes, csak egy-két tünet jelentkezik.
Fontos megjegyeznünk, hogy az elhízás nem csak a PCOS következménye, de egyben kiváltó oka is lehet. Az elhízás gyakran jár együtt a metabolikus szindrómának nevezett kórképpel. A metabolikus szindróma jelei a magas koleszterin, a megnövekedett vérzsír- és vércukorértékek. Mindezek együttese, különösen öröklött hajlam esetén nagymértékben növeli a PCOS kialakulásának kockázatát.
PCOS vizsgálata az un. Rotterdami kritériumok alapján történik. A diagnózis akkor állapítható meg, ha:
A pontos diagnózis felállításához endokrinológiai és nőgyógyászati vizsgálat egyaránt szükséges. Ezen kívül vizsgálni kell a fokozott szőrnövekedés súlyosságát, a hajhullás mértékét és jellegét, a Cushing-kór jeleit, illetve az acantosis nigricanst (főként a hajlatokban jelentkező barnás, bársonyos felszínű bőrelváltozások megjelenése).
A vizsgálat ki kell, hogy terjedjen a testsúly, a haskörfogat, a vérnyomás mérésére, valamint a nőgyógyászati vizsgálatra is. A betegség pontos okainak felderítése kapcsán a hormonértékek eltérő időszakokban történő mérésére is szükség van. A hormonvizsgálatok egy részét a ciklus (ha van) első napjaiban (2- 4. nap között) kell végezni. A ciklus második felében (szabályos ciklus esetén a 21-25. nap között) mért progeszteron szint az ovuláció megítélésére szolgál, ez különösen fontos a kezelés hatásosságának lemérése során. Szükség van teljes körű lipid vizsgálatra, a szénhidrát-anyagcsere időszakos ellenőrzésére vérzészavar esetén, a pajzsmirigy diszfunkció kizárása céljából TSH vizsgálatra, valamint a Cushing-kór mérsékelt gyanúja esetén is, ennek megfelelő érzékenységű szűrővizsgálatra is.
A kezelés első lépése a hormonszintek normalizálása. A terápiás mód megválasztását az elsődleges cél is befolyásolja, ami legtöbbször a fokozott szőrnövekedés, aknék, a vérzészavar és a meddőség kezelése. Szükségszerű, hogy a beteg aktuális kezelését évekre elnyúló gondozás kövesse, melynek során az aktuális terápia mindig alkalmazkodik a nő változó élethelyzetéhez. A gyógyszeres terápia mellett az életmódi kezelés is fontos szerepet játszik a gyógyulásban. Megfelelő diéta és rendszeres mozgás segíti az optimális inzulinszint elérését, ami az androgén tüneteket javulását és a meddőség kezelését egyaránt javítja, csakúgy, mint a metabolikus szindrómát és a cukorbetegség kockázatát. A kezelés nem csak a tünetek megszüntetésére irányul, de az is fontos, hogy megelőzzük a PCOS gyakori szövődményeinek kialakulását, melyek a következők lehetnek: diabétesz, szív-és érrendszeri betegségek, endometrium karcinóma (méhnyálkahártya daganat).
Forrás: Budai Endokrinközpont