Amikor a rendszeres mozgásról beszélek, sokan szokták (régen én is megtettem) azt reagálni, de hát folyton rohanok valahová. Sietünk a munkahelyre, bevásárolni, a gyerekekért, most még az ajándékokért, az ünnepi menü alapanyagaiért is. Igazából majdnem kijelenthető, hogy eleget mozogsz. Azért persze érdemes őszintének lenni magunkkal: ez nem sport, még ha rendszeresen űzzük is.
Mozgunk fel-le, a különböző helyszínek között. Mégis azt mondom, hogy ez nem sport. Tudod miért? A fókusz miatt. Amikor valamilyen tevékenységgel foglalkozol, (egy-egy projekt, a főzés, a házimunka) csak arra figyelsz. Ugyanez igaz a sportra is. Akár heti 2×60 percet fordítasz rá, vagy mindennap 30 percet, akkor hatékony az azzal töltött időtartam, ha kikapcsolódsz és olyankor teljesen és átadod magad az érzésnek.
Ugye, így már számodra is érthetőbb?
Mondok még valamit: lassulj le. Bár az év vége hajtás sokunk számára, próbáljuk meg a hátunk mögött hagyni ezt. Otthon, de már hazafelé is csak annyi teendőt elvállalni, ami elfogadható számunkra. Megosztani a terheket egymás között. Készülünk a család fogadására, mit főzzünk, mivel lepjük meg szeretteinket, de az ebből fakadó túlhajszoltság végképp nem kifizetődő és a szeretteid sem ettől lesznek boldogok.
Te hogy állsz az évvégével?
Nyár végén nekifogtam, sorba rendeztem az IR alappilléreit: táplálkozás, lélek, gyógyszerek és a sport. Ezekhez kötöm a különböző témákat, így a blogban a sporttal foglalkozom decemberben. Szeretném, ha körbejárnánk minden olyan témát, ami inzulinrezisztensként különösen fontos számunkra. Olykor pedig visszatekintek: mit sikerült elérni eddig? A kérdés a sportra és az életed minden területére vonatkoztatható. A lelassulás ehhez is szükséges – ne azt érezzük, hogy mindig csak kapkodunk, de valójában nem is tudjuk, merre tartunk. Rengeteg a tennivaló, közben ilyenkor még fontosabb, hogy magunkra is időt tudjuk fordítani. Ebbe beletartozik a sportolás is – hogy az énidő mellett ne csak a lelked ápold, hanem a testedről is gondoskodj.
Mire eddig eljutottál, akaratodon kívül is minden bizonnyal elmosolyodtál, és mivel idefigyeltél pár percig, nem a feladataidon agyaltál, ez is egy apró lépés! Javaslat: írd össze, hogy miket értél el mostanáig. A sporton kívüli eredmények is számítanak! Aztán jöhet azon teendők listája, amik még hátravannak. Esetleg találsz olyat, ami kiszervezhető, megoldható máshogy vagy később is elvégezhető?
Fordíts meg, ha eddig még nem tetted: értékeld az elért eredményeid, tervezd meg és osztd be a teendőidet – talán így nyugodtabban, békésebben élheted meg az ünnepeket, és a hétköznapokat egyaránt.
Az egészséged, az életed fontos lehet.
Anita