Hozzávalók:
- 500 g félzsíros túró;
- 10 dkg aprószemű zabpehely (én a felét teljes kiőrlésű liszttel helyettesítettem);
- 3 db tojás;
- csipet só;
- reszelt citromhéj;
- 8-10 csepp édesítőszer / porított 4 x édes;
- teljes kiőrlésű zsemlemorzsa / aprószemű zabpehely / durvára vágott dió a gombócok
beforgatásához ízlés szerint; - 1-1 doboz joghurt és zsírszegény tejföl az öntethez.
Az áttört túrót összekevertem a zabpehellyel, és az egész tojásokkal (ha van időnk, könnyedebb gombócokat kapunk, ha a tojásfehérjéket felverjük habbá, és csak a legvégén adjuk a masszához), a reszelt citromhéjjal, egy csipet sóval és 8-10 csepp folyékony édesítőszerrel, majd fél órát a hűtőszekrényben pihentettem.
Vizes kézzel gombócokat formáztam belőle, és a forrásban lévő sós vízben kifőztem őket.
Figyelj a vízre, hogy ne zubogjon, nehogy ettől szétessenek a gombócok, de forrásban maradjon. Amikor feljönnek a gombócok a víz tetejére, akkor még kb. 2–3 percet kell főzni.
A kifőtt gombócokat pirított, teljes kiőrlésű zsemlemorzsába, vagy zabpehelybe, vagy apróra vágott, fahéjas dióba forgathatod ízlésed szerint.
Zsírszegény, 12 %-os édesített tejföllel, vagy házi cukormentes lekvárral is kiváló. Én joghurtot és tejfölt használtam az öntet elkészítéséhez 50-50%-ban. Porított 4x édessel édesítettem és friss citrom levét facsartam bele. Így pikáns, friss ízű lett. Az egész adag (12 db gombóc) kb.90 gr CH-t, a mártás összesen 15 gr CH-t tartalmaz. Kisétkezésre, vagy egy tartalmas leves után is beilleszthető az IR-étrendbe. Jó étvágyat hozzá!
